A víz ég!

 

Hatvan körüli úr jelent meg a keszthelyi A épület dékáni tanácstermében egy halom írásvetítő fóliával: Gróf Spanyol Zoltán, a vízzel hajtott autó feltalálója. A hallgatóság 30 főre rúghatott, tanárok és diákok vegyesen. Azzal kezdte a mondókáját, hogy nem kell mindent elhinni, amit a kutatók, tudomány képviselői mondanak, mert sokszor át akarnak verni bennünket. Sorolta a szerinte igaz változatokat. Ezeket fóliára másolt fényképekkel, újságlapokkal (bulvár jellegűvel is), tankönyvi fénymásolatokkal támasztotta alá szinte kizárólag forrásmegjelölés nélkül. Volt egy laza íve ennek a résznek, de az egyes témák eléggé kiragadottak voltak. Az alábbiakban idézek azokból, melyekről gyanítható, hogy nem felelnek meg a valóságnak:

 

"Egyébként a berlini fal sem úgy történt, az amerikaiak húzták fel."

"Einstein nem fizikusként kapott Nobel-díjat, hanem a pszichoterror kidolgozásáért."

"A Földet rakéta még nem hagyta el."

"A radioaktív sugárzás negatív sugárzás."

"Pauli-tilalom: egy pályán maximum egy elektron lehet."

A belsőégésű motorokról: "Az autót nem az egy rész szén, hanem a 14 rész hidrogén hajtja, mert az sokkal gyorsabban repül."

"1/1000 másodperc alatt a szén nem ég el, csak fékezi a folyamatot." "A szénnek csak harminc százaléka ég el."

Erről a reverzibilis átalakulásról: 2 H2O = H3O+ + OH- mondta, hogy "A víz dinamikus átalakulása adja annak öntisztulását."

 

Bemutatta a végzést a Vízenergia Alapítvány bejegyzéséről, és egy vízplazmavágó készülék metszetét, alátámasztandó találmánya működését. Mondott valamit a folyamatról is, de az nem volt olyan formában, hogy megértsük belőle a lényeget. A német szabadalmi leírás: http://l2.espacenet.com/espacenet/viewer?PN=DE3630345&CY=hu&LG=hu&DB=EPD

Szerinte az ottani szabadalmi hivatalban kb. 650 tudós megvizsgálta. Megemlítette, hogy órákon keresztül vitatkozott velük, de végül belátták az igazát. "Mivel a szabadalom él, aki találmányom működését kétségbe vonja, a tudósok munkáját is megkérdőjelezi, hitelrontást követ el, ezért beperlem." Persze egy olyan találmány esetén, aminek működő mintapéldánya, vagy rendesen követhető, a fizika törvényeivel nem ütköző leírása van, nem szükséges a bírálókkal vitatkozni. Érdekesség: legalábbis nálunk, de valószínűleg másutt is külön kategória van örökmozgóra (-: bár ez nem oda van besorolva.

 

Itt jött az egyik legérdekesebb rész: elővett egy házi inverteres hegesztő méretű, egyfázisú hálózati készüléket, ami orosz gyártmány volt "háromezer euró a feketepiacon". Pofás kis darab két beállítógombbal és egy háromjegyű ledes kijelzővel, 2,5 kW maximális teljesítményfelvétellel. A készülék „még kellett” a működéshez, mert "a gyújtást és az ionizálást az adja". Az egész korrekt ipari sorozattermék benyomását keltette, ami nem csoda: ezen az oldalon http://www.multiplaz.com/ 1900 dollárért (2007. május 29-i adat, ma körülbelül 1336 Euró) legálisan megvásárolható. Típusa MULTIPLAZ-2500M. A pisztoly átlag pisztolyméretű, fekete műanyag, a vezeték alul megy be. Hátul van egy nagy gyújtógomb, amit megnyomva először instabil, majd állandó szúrólángszerű plazma lép ki a fúvókán, és kis melegedés után szalmasárgára hevíti egy kis foltját a kb. mm-es vaslemeznek, majd forralja is, szabályos "szikrák" repülnek szerteszét. Dióhéjban a gép tényleges működési elve (a fönti oldalon is olvasható): nagyfeszültségű szikra elektromos ívet gyújt erre kiképzett elektródák között. Ez az odacsorgó vizet (a pisztolyt lefelé tartva kifolyt) fölforralja, és a keletkező gőz az ívet kifújja a fúvókán. Az ív nagy hőmérsékletén a vízgőz atomokra ill. ionokra bomlik, így létrejön a plazma. Ez nagy energiát igényel, így a kiáramló plazma mint rövid távú energiahordozó működik. Ezt az energiát rekombináció során (víz keletkezése közben) leadja, fém közelében azt megolvasztja.

Ő 9000 fok körüli hőmérsékletet mondott, a készülék aktuális teljesítményfelvételére 590 Wattot. Hozzátette, hogy szükségtelen ekkora gép hozzá, három cigisdoboznyi készülék is működtetné a pisztolyt. Itt megpróbáltam megkérdezni, hogy hogyan lehet, hogy a víz változatlan formában kijön belőle, és közben energia szabadul föl, erre azt mondta, hogy "aki az eddigiek alapján nem látja, hogyan működik, azt nagyon sajnálja". Ilyen érvekkel nem lehet vitatkozni.

 

Egy diák is oldalba bökött, hogy "nem látod, hogy működik, miért kételkedsz?". Kételkedés amúgy alig volt, valakiben megfogalmazódott még az anyagmegmaradás törvénye, de nem kérdezett elég határozottan. Amikor én kérdeztem erről, arra azt felelte Gróf, hogy mindezt nem tudta kimérni, mert drága labor kéne hozzá. Komolyan kérdezni nem lehetett, mert a többiek fogdosták a pisztolyt, vasat melegítettek, és a jövőbeni alkalmazást firtatták. Én a leginkább kételkedőnek (diáknak) elmondtam, hogyan működik a plazmavágó készülék, és hogy ez egy rendes ipari eszköz, amit látunk. Hozzátettem, hogy ha pénz híján csak ennyit tudott létrehozni, és ha valóban az ő találmánya működik, ebből is virágzó üzemet lehetne csinálni. Valószínűleg kifizetődő kicsi, hordozható készüléket gyártani, ha mások csak nagy méretben tudják ugyanazt, vagy el lehetne adni a licenszet.

Érdekes lenne vásárolni egy ilyen plazmavágót, és szétszedni azt, illetve az övét is. Ha várhatóan nem ugyanaz lesz belül, és az elv szabadalmaztatva van, csak akkor tiltakozhat, ha a megvalósításban szabadalommal nem védett, így titkosan kezelendő részek vannak, viszont ekkor jön a fönti kérdés: miért nem szabadalmaztatta azt is? A szabadalmak azért nyilvánosak, hogy kutathatók legyenek, és akit érdekel a technológia, megvásárolhassa azt.

 

A bemutatás módjából, a hozzáfűzött sokféle fizikai, kémiai és műszaki képtelenségből, csúsztatásból valószínűsíthető, hogy a természet- és műszaki tudományokkal hadilábon álló szélhámossal van dolgunk (a kiosztott szórólapon közzétett számlaszámon adományokat várt). Érdekes volt még a közönség reakciója: csillogó szemek, de legalábbis figyelem, kételkedés hangjai csak úgy 5 százaléktól. Vagy nem mertek kérdezni, ellenvetni, vagy ennyit ért a középiskolai fizika- és kémiaoktatás.

 

Írásunk teljes terjedelmében, valótlanságok cáfolatával itt olvasható: http://www.bamer.hu/avizeg.html

 

Bámer Balázs

Huszti Andás